Kétségtelen, ezt a kérdést hallottam a legtöbbször a gyerekeimmel kapcsolatban.

Pedig csak szeretünk mezítláb járkálni, igen, ősszel is itt bent a házban. Mi több, télen is.

Csak hiszek abban, hogy fel tudnak venni magukra még egy felsőt, ha fáznak.

Nem utolsó szempont az sem, hogy nem dől össze a világunk, ha folyni kezd az orruk, ha köhögnek, ha megfájdul a torkuk, esetleg a hasuk kezd el csikarni.

A betegség, úgy tartom, hogy akkor tud beosonni és nyakon vágni a szervezetünket, ha az épp pihen. Ha nem áll készen mindenre, ha nincs toppon, ha nem figyel minden zsigerével a közeledő ellenségekre. És ez bizony jó…. Néha kell pihenni, teheti ezt a szervezetünk is, a gyerekeké is, nem lehet a védekező rendszerünk mindig és mindörökké a csúcsok csúcsán.

Ha pedig bekövetkezik az el nem kerülhető, a betegség első jelére  a következőképpen szoktam reagálni

  • húslevest főzök sok, sok zöldséggel, házi tyúkból, ha tehetem
  • minél több nyers gyümölcsöt, zöldséget adok a gyerekek kezébe, hadd rágják
  • a cukrot és a tejet mellőzzük egy pár napig az étrendünkből

Nem esek kétségbe. A dōTERRA   olajak ismerete megtanított arra, hogy a betegség nem egyéb, mint egy-egy jel. A gyerekek esetében különösen. Jelzés arra, hogy nagyobb figyelemre, több ölelésre, tápértékben dúsabb étrendre van szüksége épp a gyerek testének, lelkének. Ez nem kudarc, hanem lépés előre, felé, irányába. Eltávolodást jelző lázmadzag.

Taktikázom én is…

Hogy mivel?

  • OnGuard habzó kézmosó szappant használunk mindannyian, mert nagyon jó baktériumölő hatása mellett könnyen kezelhető és érdekes is. Fele víz, fele szappan, így hígítom, hogy ne szárítsa a gyerekek bőrét
  • OnGuard fogkrémet használunk mind, mert valóban fehéríti fogakat, nem utolsó szempont az sem, hogy a benne rejlő olajak erősítik a szervezetet, ami a szájüregbe azért különösen fontos, mert nem aggódom túl így a dolgokat, hogy a kicsit mit fal épp be, a nagy meg ki után eszik, iszik az iskolában, ha megtörténne
  • OnGuard golyócskát kapnak, napi egyet, ha bármi jelét mutatják annak, hogy testük beengedte a kórokozókat. Prüsszögés, tikácsolás, láz, gyengeség esetén, mi több, akkor is, ha csak úgy érzem, készülődik valami

Ha mégsem sikerült időben elkapni a dolgokat, akkor a dōTERRA olajakat hívom segítségül.

Párologtatva

dōTERRA  olajakat cseppentek

  • Serenity keverék, Balance, levendulaolaj, cédrusfaolaj, fenyőtömjénolaj – ha megnyugvás szükségeltetik
  • Citromolaj, teafa-, eukaliptusz-, fenyő-, lime-, vadnarancsolaj – ha a fertőtlenítés, a levegő frissítése  a cél

Bőrre kenve leginkább a touch-okat, a dōTERRA hígított olajait használom

  • DigestZent, ha gyomorpanaszok vannak
  • Levendula touch, bármiféle koppanásra, dudorra, csípésre, horzsolásra, kisebb vágásra, könnyebb égésre
  • Fenyőtömjén touch-ot, ha fogalmam sincs, mit tegyek rá
  • OnGuard touch akkor kerül azonnal a talpacskákra, ha megfázást, gyengeséget észlelek

Belső használatra

  • OnGuard gyöngyöcske a pociba azonnal, naponta egy darab, ha arra gyanakszom, hogy valami leveri a gyereket
  • Citromolaj a teába, hogy védje őket mindenféle vírustól
  • Vadnarancsolaj, ha elmenne az étvágyuk valamerre

Ezek a leggyakrabban használt olajaink.

De  a titok bennünk rejlik, Anyákba és Apákba. Ha kellő figyelemmel kenegetjük a gyerekeinket, ha nem félünk attól, hogy mit hoz haza a nagy, amivel legyengíti a kicsit, hogy mit szednek össze a közösségben, a játszótéren, a bölcsődében, óvodában, iskolában. Ha elfogadjuk, hogy mindez az életünk része. Ha megtanuljuk kellő higgadtsággal kezelni a ,,másállapotokat”, visszavarázsolni az erős rendet a kicsik szervezetébe, akkor minden egyes orrfolyás, köhögés, láz, gyomorcsikarás nem lesz más, mint egy-két napig, néha harmadnapra eltelő, kenegetős, párologtatós, illatos, gyöngyökben gazdag közös varázslat.

Hisz így érdeme.

így kihívás, nem elszenvedett rossz időszak.

így tehetsz ellene.

Közösen, együtt.

Hisz így érdemes.

Ha valaki megkérdezi, hogy nem aggaszt-e, hogy megfáznak, lebetegednek, akkor nyugodtan mondhatod, hogy nem. Mert ismered a gyerekeidet. És ez akkor erő!

Hasonló tapasztalatokat kívánok nagy szeretettel,

Kriszta